Alapszabály
A Magyar Drogterápiás Intézetek Szövetségének
(MADRISZ)
a változásokkal egységes szerkezetbe foglalt
(változások vastagon dőlten kiemelve)
ALAPSZABÁLYA
2006
1. Általános rendelkezések
1.1. A társaság neve, székhelye, működési területe:
A szervezet neve: Magyar Drogterápiás Intézetek Szövetsége
A szervezet neve angolul: Federation of the Hungarian Drugtherapeutic Institutions
A szervezet neve németül: Verband ungarischer Einrichtungen für Drogentherapie
A szervezet rövidített neve: MADRISZ
A szervezet működési területe: Magyar Köztársaság
A szervezet székhelye: 2465 Ráckeresztúr, Rákóczi F. u. 45.
- A szervezet önálló jogi személy, mely a bírósági nyilvántartásba vételével határozatlan
időre jön létre. A szervezet közhasznú jogállásának fokozata: közhasznú. Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, minden párttól, pártpolitikától független, a tagok által önkéntesen létrehozott, önkormányzati elven alapuló társadalmi szervezet. Az egyesület pártoknak anyagi támogatást nem nyújt, és azoktól támogatást nem kap, országgyűlési képviselőt nem állít, és nem támogat, továbbá semminemű pártpolitikai tevékenységet nem folytat.
Az egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.
Az egyesület közhasznú szolgáltatásaiból tagjain kívül más is részesülhet. A szolgáltatások igénybevételének módját az egyesület székhelyén lévő hirdetőtáblára való kifüggesztéssel hozza nyilvánosságra.
Az egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott tevékenységére fordítja. Az egyesület a Kszt. 26. § k. pontja szerinti befektetési tevékenységet nem folytat.
Az egyesület a Magyar Köztársaság törvényeit betartva, tagsága akaratának megfelelően közhasznú szervezetként működik, s ez egyúttal elismeri tagjainak teljes cselekvési szabadságát.
Az Egyesület tevékenysége, működése nyilvános. Az Egyesület legfőbb szerve, valamint a legfőbb szervnek nem minősülő, tagokból álló ügyintéző és képviseleti szerv ülései nyilvánosak, azon bárki szabadon részt vehet. Az Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba, beszámolókba bárki szabadon betekinthet. A betekintés módját, rendjét az egyesület székhelyén lévő hirdetőtáblára való kifüggesztéssel hozza nyilvánosságra.
1.3. A szervezet célja és feladatai:
Az Egyesület tevékenységét a Polgári Törvénykönyv (1959. évi IV. tv.) vonatkozó rendelkezései, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény és a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény alapján végzi. Jelen okiratban nem szabályozott kérdésekben ezen jogszabályok irányadó rendelkezései szerint kell eljárni.
Az egyesület közhasznú tevékenysége: Az Egyesület az 1997. évi CLVI. törvény (továbbiakban: Kszt.) 26. §. c) pontjának az alábbiakban felsorolt egyes alpontjait kívánja közhasznú tevékenységként folytatni az Alapszabályban meghatározott célokkal szoros összefüggésben, és azokhoz igazodóan.
Az Egyesület közhasznú tevékenységei az alábbiak:
A Kszt. 26. §. c) 1. pontjában sorolt egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység; a 2. pontban sorolt szociális tevékenység, családsegítés; a 4. pontban sorolt nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés; a 10. pontban sorolt gyermek-ifjúságvédelem, gyermek-és ifjúsági érdekképviselet; a 11. pontban sorolt hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése; a 17. pontban sorolt rehabilitációs foglalkoztatás; a 18. pontban sorolt munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése- ideértve a munkaerő-kölcsönzést is- és a kapcsolódó szolgáltatásokat, a 20. pontban sorolt közhasznú szervezetek számára biztosított – csak közhasznú szervezetek által igénybe vehető – szolgáltatások, valamint a 23. pontban sorolt bűnmegelőzés és áldozatvédelem.
Az Egyesület közhasznú szolgáltatásait széles társadalmi körben, lehetősségei szerint bármely rászoruló személy, szervezet részére igyekszik biztosítani.
Az Egyesület az éves beszámolóját, és a közhasznúsági jelentését oly módon hozza nyilvánosságra, hogy azokat a székhelyen elhelyezett hirdetőtáblán kifüggeszti.
Az Egyesület non-profit szervezet, melynek célja a magyarországi drogterápia területén működő intézmények összefogása, a drogszakemberek szakmai öntudatának erősítése, a szakmai szolidaritás kialakítása. A drogterápia területére kiható jogi és szakmapolitikai szabályozások és folyamatok befolyásolása, az intézmények, a munkatársak és a kliensek érdekeinek képviselete és védelme. A tagok tudományos és szakmai képzésének elősegítése és a szakmai-etikai ismeretek bővítése. A narkológia területén fellépő szakmai szakadások és törésvonalak megbékítése és feloldása. A szervezet, miközben hozzá kíván járulni a drogbetegeket érő stigmatizációs és marginalizációs hatások enyhítéséhez, részt vállal a drogbetegségek megelőzésében ismeretterjesztéssel, szakmai anyagok kiadásával. Kapcsolatot tart fenn külföldi társaságokkal és intézményekkel, és a maga lehetőségeivel elősegíti a határon túl élő magyar népesség területén megfogalmazódó drogterápiás igények megoldását.
A fenti célok megvalósítása érdekében a szervezet:
- fórumot biztosít tagjainak és a kérdések iránt érdeklődő szakembereknek és laikusoknak előadások, találkozások, konferenciák és képzések szervezésével,
- tagjait informálja az őket érintő rendezvényekről, képzési lehetőségekről, pályázati felhívásokról, finanszírozási, jogi, szervezési gondok megoldásának módozatairól,
- szakmai anyagokat és könyveket ad ki,
- ellátja a tagok és a terület érdekképviseletét és -védelmét. Szakmapolitikai fórumokon képviseli a drogterápiát, érdekében felszólal, és a döntéshozás folyamatát alapelvei szerint befolyásolja, abban helyet kér és igényel,
- együttműködik az érintett állami és társadalmi szervezetekkel,
- kapcsolatot tart hasonló rendeltetésű más magyar és külföldi, illetve nemzetközi szervezetekkel,
- tagként részt vesz magyar és nemzetközi szervezetekben,
- kezdeményezi a cél eléréséhez szükséges intézményi fejlesztéseket,
- az ország határain kívül élő magyar szakemberekkel aktív kapcsolatot tart fenn, őket és intézményeiket lehetősége szerint támogatja,
- a narkológia területén létrejövő önsegítő csoportokat támogatja.
A társaság tevékenységéről rendszeresen tájékoztatja tagjait és szükség szerint a nyilvánosságot.
2. Tagsági viszony
2.1. A szervezet tagja lehet az a természetes vagy jogi személy vagy Magyarország területén működő azon drogterápiás intézmény, ki/melyek felvételét belépési nyilatkozaton kérik.
2.2. A szervezet pártoló tagja lehet bármely magyar vagy külföldi állampolgárságú természetes és jogi személy, aki a szervezet működéséhez anyagi, szakmai, elvi, erkölcsi támogatást nyújt és felvételét pártoló tagsági belépési nyilatkozatban kéri.
2.3. A szervezet tiszteletbeli tagja lehet az a magyar, vagy külföldi állampolgár, aki drogterápia területén kiemelkedő értékű munkát végez. A tiszteletbeli tagot az elnökség ajánlja a közgyűlésnek.
2.4. A tagsági viszony keletkezése:
A tagfelvételt belépési nyilatkozat kitöltésével lehet kérelmezni két tag ajánlása alapján. A tagsági viszony keletkezéséről az elnökség dönt. Az elnökség elutasító határozata ellen az érintett jogorvoslatért fordulhat közgyűlés felé.
Az Egyesület tagjának felvétele az Elnökség hatáskörébe tartozik. Az Egyesület tagjának felvétele oly módon történik, hogy az elnök a tagot - az Elnökség határozat alapján – a titkár az általa vezetett tagnyilvántartásba bevezeti.
2.5. A tagok jogai és kötelezettségei:
A tagok jogaikat maguk vagy a nem természetes jogi személy erre felhatalmazott képviselőjén keresztül, vagy írásbeli meghatalmazás alapján más, személyesen vagy írásban gyakorolhatja.
A tagok ill. képviselőik részt vesznek a szervezet rendezvényein, tanácskozási, szavazati joggal rendelkeznek, tisztségviselővé választhatóak. Javaslatokat, indítványokat tehetnek, és betekinthetnek a szervezet irataiba.
A tagok kötelesek a közgyűlés által megállapított évi tagdíjat minden év március 15. napjáig befizetni, valamint a vállalt feladataikat teljesíteni.
A pártoló tagok jogait és kötelezettségeit a velük kötött megállapodás rögzíti, melynek megkötésére az elnökség jogosult.
A tiszteletbeli tagok részt vesznek az egyesület rendezvényein, és tanácskozási joggal rendelkeznek. Tiszteletbeli tagság odaítéléséről, megszüntetéséről az elnökség javaslata alapján a közgyűlés dönt.
Az Egyesület valamely szervének törvénysértő határozatát bármely tag – a tudomására jutástól számított 30 napon belül - a bíróság előtt megtámadhatja.
2.6. Tagsági viszony megszűnése:
- A tagsági viszony megszűnik a tag halálával.
- Kilépés: Bármely tag egyoldalú nyilatkozattal megszüntetheti tagsági viszonyát. A kilépés a nyilatkozattétel napjával hatályos. A lemondó nyilatkozatot az elnöknek kell benyújtani, melyet az elnök köteles elfogadni.
- Törlés: Az elnökség törli azt a tagot, aki írásbeli felszólítás ellenére sem tesz eleget tagdíjfizetési kötelezettségének, illetve azt az intézményt, mely ilyen minőségében megszűnt létezni. A határozat ellen 15 napon belül a közgyűléshez lehet fellebbezni, amely a soron következő rendes ülésen dönt a fellebbezés tárgyában. A jogerős döntés meghozataláig a tag tagsági jogait nem gyakorolhatja.
- Kizárás: Az elnökség kizárhatja azon tagot, akinek/amelynek tevékenysége, magatartása a szervezet alapvető érdekeit, a szakma jó hírnevét, valamint az egyesületi célokat súlyosan sérti, vagy a tagsági viszonyból származó kötelezettségeket vétkesen megszegi. A kizárásról - az etikai bizottság ajánlása alapján – az elnökség dönt. A határozat ellen 15 napon belül a közgyűléshez lehet fellebbezni, amely a soron következő rendes ülésen dönt a fellebbezés tárgyában. A jogerős döntés meghozataláig a tag tagsági jogait nem gyakorolhatja.
- A pártoló tagsági viszony megszüntetéséről az elnökség ajánlata alapján a közgyűlés dönt.
3. A szervezet felépítése
3.1. A közgyűlés:
A szervezet legfőbb szerve a közgyűlés, melyen a tagok, ill. erre felhatalmazott képviselőik, a pártoló tagok és tiszteletbeli tagok vesznek részt. A közgyűlésen a pártoló és tiszteletbeli tagok tanácskozási joggal rendelkeznek.
A közgyűlés ülései nyilvánosak, azon bárki a fentieken felül szabadon részt vehet.
A közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egyszer össze kell hívni. Össze kell hívni akkor is, ha azt a bíróság elrendeli, illetve ha a tagok 1/3-a az ok és a cél megjelölésével ezt kívánja. A közgyűlés akkor határozatképes, ha a tagok, ill. meghatalmazott képviselőinek több mint a fele jelen van. .A közgyűlést az elnök hívja össze a tagok részére írásos meghívó átadásával vagy postázásával, legalább tizennégy (14) nappal az éves közgyűlés kitűzött időpontját megelőzően. A meghívónak tartalmaznia kell a napirendi pontokat, a közgyűlés helyét és időpontját, valamint határozatképtelenség esetén a megismételt közgyűlésre vonatkozó rendelkezéseket. Határozatképesség hiányában a megismételt közgyűlést az eredeti közgyűlés napján, ugyanazon a helyen, de az eredeti közgyűlés időpontját követő 1 órával későbbi időpontban kell megtartani. A megismételt közgyűlés napirendi pontjai mindenben meg kell, hogy egyezzenek az eredeti közgyűlés napirendi pontjaival, az erre történő kifejezett figyelmeztetést a meghívónak tartalmaznia kell A megismételt közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. A rendkívüli közgyűlés időpontját és helyszínét pontosan tartalmazó meghívót – szintén a napirend megjelölésével - a tagok részére legalább hét (7) nappal a rendkívüli közgyűlés kitűzött időpontját megelőzően kell fent leírt módon eljuttatni.
A közgyűlést az Egyesület elnöke vezeti. Az elnök távollétében az alelnök elnököl. Az elnök és az alelnök távollétében a közgyűlést a korelnök vezeti.
A közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza meg. Az alapszabály módosításához és a szervezet feloszlásának kimondásához, valamint más társasággal, egyesülettel történő egyesüléséhez a jelenlévő tagok 2/3-ának szavazata szükséges. A tisztségviselőket a közgyűlés titkos szavazással választja meg.
Bármely tisztségviselőt súlyos fegyelemsértés vagy az alapszabállyal ellentétes magatartás esetén a közgyűlés bármely tag javaslatára 2/3 – os többségi szavazattal visszahívhatja és kizárhatja az Egyesületből.
A közgyűlésen minden tagnak egy szavazata van.
A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
- az alapszabály megállapítása és módosítása;
- az évi költségvetés meghatározása, elfogadása;
- az elnökség és a Felügyelő Bizottság éves beszámolójának elfogadása;
- a közhasznúsági jelentés elfogadása;
- az egyesület éves beszámolójának elfogadása
- a szervezet más egyesülettel vagy társasággal történő egyesülésének, valamint feloszlásának kimondása;
- a tagsági viszony megszüntetéséről, valamint tagfelvétel elutasításáról való jogerős döntés;
- pártoló tag és tiszteletbeli tag felvétele;
- pártoló tagsági viszony megszüntetése;
- a tagsági díj mértékének meghatározása;
- az elnök, alelnök, titkár, pénztáros, más elnökségi tag, valamint a Felügyelő Bizottság tagjainak megválasztása, visszahívása;
- döntés mindazon ügyekben, amelyeket az alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.
A közgyűlés az Egyesület éves beszámolóit az általános határozatképességi és határozathozatali szabályok szerint hagyja jóvá. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv felvételéről az elnök gondoskodik. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell:
- a közgyűlés időpontját és helyét,
- a közgyűlés ülésein elhangzottak lényegét,
- a közgyűlési ülésen szavazásra bocsátott előterjesztéseket,
- az egyes szavazások eredményét a döntést támogatók és ellenzők számarányának feltüntetésével,
- a közgyűlés határozatait szó szerint (határozat tartalma és hatálya).
A közgyűlés tagjai közül jegyzőkönyvvezetőt és jegyzőkönyv hitelesítőt választ. A jegyzőkönyvet a közgyűlés levezetője és a jegyzőkönyv hitelesítője írja alá.
A közgyűlési ülések jegyzőkönyveit az egyesület székhelyén kell tárolni. A közgyűlési ülés jegyzőkönyvét az egyesület székhelyén előzetes egyeztetés alapján az érintettek megtekinthetik. A betekintés módját, rendjét az egyesület székhelyén lévő hirdetőtáblára való kifüggesztéssel hozza nyilvánosságra.
A közgyűlés döntéseit, határozatait a jelenlévőkkel szóban közvetlenül, egyébként kézbesítés útján az elnök írásban közli az érintettekkel, melyet tértivevényes ajánlott küldeményként postai úton juttat el részükre. Erre a határozat meghozatalától számított 15 napon belül köteles. Az elnök gondoskodik arról, hogy a közgyűlés határozatai a határozathozataltól számítva 15 napon belül kihirdetésre kerüljenek, amelynek módja az egyesület székhelyén lévő hirdető táblára való kifüggesztés.
Az egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintés az érintettek számára előzetes egyeztetés alapján az egyesület székhelyén lehetséges. Az iratbetekintés iránti kérelmet az elnökhöz írásban kell benyújtani, aki az iratbetekintést a kérelem kézhezvételétől számított 15 napon belül biztosítja. Az iratbetekintést a titkár biztosítja.
3.2. Az elnökség:
A szervezet tevékenységét 7 fős elnökség irányítja. Az elnökség tagjai: elnök, alelnök, titkár, pénztáros és további 3 elnökségi tag. Az elnökség tagjait a közgyűlés titkosan, meghatározott tisztségre, 4 évi időtartamra választja.
Az elnökség saját ügyrendje szerint működik, tevékenységéről a közgyűlésnek köteles beszámolni. Döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozz, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A közgyűlések közötti időben gondoskodik a szervezet működéséről.
Az elnökség dönt a tagsági viszony keletkezéséről, a törlésről, valamint a kizárásról és a tiszteletbeli tagsági viszony keletkezéséről és megszűnéséről. Az elnökség tesz javaslatot a pártoló tagokkal kötendő megállapodásokról is.
Az elnökség dönthet minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
Az elnökség évente legalább kétszer ülésezik. Az elnökség tagjait az elnök hívja össze írásos meghívó postázásával, mely tartalmazza az elnökségi ülés helyét, időpontját. Az elnökségi ülés napja és a meghívó kézhezvétele között legalább nyolc (8) napnak el kell telnie. A meghívónak tartalmazni kell a napirendi pontokat is. Az elnökség ülései nyilvánosak, azon az elnökségi tagok mellett az egyesület tagjai és meghívottak is részt vehetnek. A felügyelő bizottság tagjai tanácskozási joggal vehetnek részt az üléseken.
Az elnökségi ülés akkor határozatképes, ha azon az elnökség tagjainak több mint a fele jelen van.
Az elnökség határozatait – a közgyűlésen elfogadott határozatok, a költségvetés betartásával, annak keretein belül - egyszerű szótöbbséggel és nyílt szavazással hozza.
Az elnökség döntéseit, határozatait a jelenlévőkkel szóban közvetlenül, egyébként kézbesítés útján az elnök írásban közli az érintettekkel, melyet tértivevényes ajánlott küldeményként postai úton juttat el részükre. Erre a határozat meghozatalától számított 15 napon belül köteles. Az elnök gondoskodik arról, hogy az elnökség határozatai a határozathozataltól számítva 15 napon belül kihirdetésre kerüljenek, amelynek módja az egyesület székhelyén lévő hirdető táblára való kifüggesztés.
Az elnökségi ülésekről jegyzőkönyvet kell felvenni, a jegyzőkönyvre a közgyűlési jegyzőkönyvre vonatkozó szabályok értelemszerűen irányadóak. Az elnökség munkarendjét és feladatmegosztását maga állapítja meg. Az elnökségi ülések jegyzőkönyveit az Egyesület székhelyén kell tárolni, a jegyzőkönyvet az egyesület székhelyén előzetes egyeztetés alapján bárki megtekintheti. A betekintés módját, rendjét az egyesület székhelyén lévő hirdetőtáblára való kifüggesztéssel hozza nyilvánosságra.
Az elnökség feladatát képezi különösen:
- az évi költségvetés elkészítése, és közgyűlés elé terjesztése;
- az évi rendes és gazdasági tevékenységről szóló beszámoló elkészítése, közgyűlés elé terjesztése;
- közhasznúsági jelentés előkészítése és a közgyűlés elé terjesztése;
- a közgyűlés előkészítése, összehívása;
- a szervezet vagyonának kezelése;
- a tagsági, tiszteletbeli tagsági viszony, valamint pártoló tagság keletkezéséről, törléséről, és a kizárásról szóló javaslat közgyűlés elé terjesztése;
- az elnökség ügyrendjének elfogadása és módosítása.
Bármely elnökségi tag vagy tisztségviselő az elnöknek címzett írásbeli nyilatkozattal lemondhat tisztségéről. Ha a nyilatkozatból más nem tűnik ki, a lemondás a nyilatkozat címzett által történő kézhezvételétől válik hatályossá. A lemondás érvényességéhez nem szükséges, hogy azt az Elnökség elfogadja. Az elnöki tisztség megüresedése esetén az elnöki tisztséget az új elnök megválasztásáig az alelnök tölti be. Az alelnöki, pénztárosi vagy a titkári tisztség megüresedésekor a tisztség betöltésére az elnökség többségi határozatával ideiglenesen, a soron következő közgyűlés tisztújító határozatáig, új tisztségviselőt nevezhet ki az elnökségi tagok közül.
Az Elnökség tagjai és tisztségviselők díjazásban nem részesülnek, az Egyesület nevében végzett tevékenységükkel összefüggésben felmerült igazolt költségeiket azonban az Egyesület - az Elnökség határozata alapján - megtérítheti.
3.3. Bizottságok:
A közgyűlés állandó bizottságokat alapíthat. A közgyűlés az állandó bizottságok tagjait és elnökeit 4 évre, közvetlenül e tisztségre választja meg. Tagjai és elnökei megbízatásuk ideje alatt a szervezetben tisztséget nem viselhetnek és közvetlenül a közgyűlésnek vannak alárendelve. A bizottságok ülései nyilvánosak.
A bizottságok üléseikről jegyzőkönyvet kötelesek készíteni, melyre a közgyűlési jegyzőkönyvre vonatkozó szabályok az irányadóak.
A Felügyelő Bizottság:
A felügyelő bizottság három tagú, a bizottság elnökéből és egy-egy tagjából áll, kiket ezen tisztségekre a közgyűlés választ.
A felügyelő bizottság évente legalább egyszer ülésezik. A felügyelő bizottsági ülést a felügyelő bizottság elnöke írásbeli meghívó kiküldésével hívja össze, mely meghívó tartalmazza az ülés helyét, időpontját, valamint a napirendi pontokat. A bizottság akkor határozatképes, ha az ülésen mindhárom tag megjelent. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Ügyrendjét maga állapítja meg.
A felügyelő bizottság elnöke és tagjai tanácskozási joggal vehetnek részt az elnökség ülésein, betekinthetnek az iratokba, tájékoztatást kérhetnek a tisztségviselőktől, egyes kérdések megvizsgálására szakértőt kérhetnek fel.
A felügyelő bizottság feladata:
- ellenőrizni a szervezet jogszabály és alapszabály szerinti működését,
- vizsgálja a pénz- és vagyonkezelést,
- ellenőrzi a nyilvántartásokat és az ügyviteli szabályok betartását,
- felülvizsgálja a rendes és a gazdasági beszámolót,
- véleményt nyilvánít az éves költségvetési tervezetről.
A felügyelő bizottság feladata különösen az egyesület működésének és gazdálkodásának ellenőrzése. Ennek során jogosult a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérni, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinteni, azokat megvizsgálni. A felügyelő bizottság elnöke és tagjai az elnökség ülésein tanácskozási joggal részt vehetnek. A felügyelő bizottság további jogaira és kötelezettségeire a Kszt. rendelkezései az irányadók.
Nem lehet a felügyelő bizottság elnöke vagy tagja (könyvvizsgálója) az a személy, aki:
- az elnökség vagy más bizottság elnöke vagy tagja,
- a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányadó egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
- a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásból részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági viszony alapján nyújtott, a létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást,
- a felsorolt személyek hozzátartozója.
A felügyelő bizottság tevékenységéről beszámol minden alkalommal a közgyűlésnek.
Az Etikai Bizottság:
Az etikai bizottság három tagú, a bizottság elnökéből és egy-egy tagjából áll, kiket ezen tisztségekre a közgyűlés választ.
Az etikai bizottság üléseit szükség szerinti gyakorisággal végzi, tevékenysége során betekinthet az iratokba, tájékoztatást kérhet a tisztségviselőktől, egyes kérdések megvizsgálására szakértőt kérhet fel.
Az Etikai Bizottság feladata:
- a szervezet életében és működésében felmerülő, a Bizottsághoz eljuttatott etikai kérdések megvizsgálása, és azokban vélemény formálása.
4. A tisztségviselők:
4.1. A szervezet tisztségviselői:
- elnök,
- alelnök,
- titkár,
- pénztáros,
- elnökségi tagok (3fő),
- felügyelő bizottság tagjai (3fő),
- etikai bizottság tagjai (3fő).
A tisztségviselőket erre a feladatra a közgyűlés választja meg titkos szavazással, 4 évi időtartamra.
Tisztségviselő csak büntetlen előéletű, feddhetetlen személy lehet.
A szervezet tisztségviselői és az állandó bizottságok tagjai nem lehetnek egymásnak a Ptk. 685.§ b.) pontjában meghatározott hozzátartozói.
A szervezet vezető tisztségviselői az elnökség tagjai, valamint a felügyelő bizottság tagjai (Kszt. 26. § m. pontja).
5. Elnök:
5.1. A szervezet törvényes képviselője az elnök, akit e tisztségre a közgyűlés 4 évre választ meg. Az elnök a közgyűlésnek tartozik felelősséggel.
Az elnök látja el a szervezet általános vezetését. Ennek keretében:
- gondoskodik a közgyűlés és az elnökség üléseinek összehívásáról,
- vezeti a közgyűlést és az elnökség üléseit,
- képviseli az Egyesületet hatóságok, más szervek és személyek előtt,
- felelős a szervezet törvényes és alapszabály szerinti működéséért,
- a szervezet alkalmazottai felett munkáltatói jogot gyakorol,
- az egyesület alelnökével együtt rendelkezik az egyesület bankszámlája felett,
- dönt és intézkedik minden olyan ügyben, amely nem tartozik a közgyűlés, az elnökség illetve más szerv kizárólagos hatáskörébe.
- pénzkezelési, utalványozási és bankszámla kezelési joga van, melyet együttesen gyakorol valamely másik jogosulttal (alelnök, pénztáros, titkár)
6. Alelnök:
6.1. Az alelnököt a közgyűlés titkosan e tisztségre, 4 évre választja meg.
Az alelnök feladata:
- az elnököt távollétében és akadályoztatása esetén helyettesíti,
- pénzkezelési, utalványozási és bankszámla kezelési joga van, melyet együttesen gyakorol valamely másik jogosulttal (elnök, titkár, pénztáros)
- a tagokról nyilvántartást vezet.
7. Titkár:
7.1. A titkár a szervezet adminisztratív és ügyviteli irányítója, akit a közgyűlés titkosan e tisztségre, 4 évre választ meg.
A titkár feladatai:
- gondoskodik a közgyűlés és az elnökség elé kerülő előterjesztések kidolgozásáról, a testületi ülések jegyzőkönyveinek vezetéséről, őrzéséről és nyilvántartásáról,
- intézkedik a vezető testületek határozatainak végrehajtásáról, nyilvántartja és őrzi azokat, és biztosítja a végrehajtáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételeket,
- vezeti és kezeli a szervezet nyilvántartásait, iratait,
- gondoskodik a megfelelő munkaszervezet kialakításáról,
- tevékenységéről rendszeresen beszámol a közgyűlésnek és az elnökségnek,
- felelős a szervezet jóváhagyott költségvetésének, vagyonának a jogszabályok szerinti gondos, takarékos, hatékony felhasználásáért, kezeléséért, megóvásáért, gyarapításáért,
- gondoskodik a Felügyelő Bizottság által feltárt, vagy egyéb úton tudomására jutó hiányosságok megszüntetéséről. Erről írásban tájékoztatja az elnököt és a Felügyelő Bizottság elnökét.
- pénzkezelési, utalványozási és bankszámla kezelési joga van, melyet együttesen gyakorol valamely másik jogosulttal (elnök, alelnök, pénztáros)
A titkár a közgyűlésnek és az elnökségnek tartozik felelősséggel.
A titkár olyan nyilvántartást vezet, amelyből megállapítható:
- a vezető szerv döntésének tartalma,
- meghozatalának időpontja,
- hatálya,
- a döntést támogatók és ellenzők számaránya.
8. Pénztáros:
8.1. A pénztárost a közgyűlés titkosan e tisztségre, 4 évre választ meg.
A pénztáros feladatai:
- A pénztáros a szervezet pénzkezelési szabályzatában foglaltak szerint kezeli a pénztárat, gondoskodik a bevételek és kiadások teljesítéséről, a pénzkészlet előírás szerinti elhelyezéséről, vezeti a naplófőkönyvet,
- pénzkezelési, utalványozási és bankszámla kezelési joga van, melyet együttesen gyakorol valamely másik jogosulttal (elnök, alelnök, titkár)
9. Összeférhetetlenség szabályozása:
9.1. Az egyesület a tisztségviselők összeférhetetlenségével kapcsolatban úgy rendelkezik:
- A vezető szerv (közgyűlés, elnökség) határozat hozatalában nem vehet részt az a tisztségviselő, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján
- kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
- bármikor más előnyben részesül, illetve
- a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
- Nem lehet az egyesület vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző 2 évben legalább 1 évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
A tilalom a közhasznú szervezet megszűntét követő 2 évig áll fenn.
A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt (Kszt. 9. § (2)).
A nem szabályozott kérdésekben a Kszt. összeférhetetlenségi szabályai irányadók.
10. Képviselet:
10.1. A szervezet képviseletét az elnök, (akadályoztatása esetén az alelnök), ügykörükben a titkár és az állandó bizottságok elnökei látják el.
A képviselet ellátása során:
- az elnök a szervezet nevének feltüntetése után önállóan,
- a titkár és az állandó bizottságok elnökei ügykörükben önállóan,
- egyéb meghatalmazottak pedig másodmagukkal írnak alá.
Az Egyesületet harmadik személy és a hatóság előtt az elnök képviseli. Az elnök képviseleti joga önálló és teljes körű. Az elnök távollétében az Egyesület képviseletére az alelnök jogosult.
Az Egyesület bankszámlájával az elnök és az alelnök együttes aláírással jogosult rendelkezni, egyébként az elnök önállóan jogosult az egyesület nevében aláírni.
11. Az Egyesület gazdálkodása:
11.1. Pénzügyi források:
- tagdíjak, támogatások, adományok,
- a szervezet tevékenységéből származó bevételek, gazdálkodásának eredménye.
A szervezet gazdálkodásának eredménye csak a szervezet céljaira használható fel.
A szervezet tevékenységét éves költségvetés alapján végzi, gazdálkodásáról (nyilvános) beszámolót készít.
A szervezet céljainak megvalósításához szükséges pénzügyi források megteremtése érdekében vállalkozási tevékenységet is folytathat.
A szervezet tartozásaiért saját vagyonával felel, a tagok saját vagyonukkal nem felelnek.
12. Az egyesület megszűnik:
12.1. A társadalmi szervezet megszűnik feloszlással, más társadalmi szervezettel való egyesüléssel, az erre vonatkozó határozat meghozatala a Közgyűlés hatáskörébe tartozik. Az egyesület megszűnik továbbá, ha az arra jogosult szerv feloszlatja vagy a megszűnését megállapítja.
A szervezet megszűnése esetén vagyona a közgyűlés által meghatározott, hasonló közérdekű célok megvalósítása érdekében tevékenykedő társaságra, egyesületre, alapítványra, vagy más szervezetre illetve intézményre száll.
13. Záró rendelkezések
13.1. A szervezet működésére az alapszabályban foglalt rendelkezéseken kívül az Alkotmány, a Polgári Törvénykönyv, valamint az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény és a társadalmi szervezetek gazdálkodó tevékenységéről szóló módosított 16/1989. (II. 26.) MT. sz. rendelet szabályai az irányadóak.
13.2. Jelen alapszabályt az egyesület 1995. május 13. napján megtartott alakuló közgyűlésén fogadta el, amelyet a 2006. augusztus 31. napján tartott közgyűlésén, a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény előírásainak megfelelően módosított.
Z á r a d é k
Alulírott Topolánszky Ákos, mint a Magyar Drogterápiás Intézetek Szövetségének elnöke, a közgyűlés határozata rendelkezésével megegyezően, jelen egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályt, az elvégzett módosításokkal, mint a közgyűlés akaratával mindenben megegyezőt, a szervezet képviselőjeként helybenhagyólag aláírok.
Budapest, 2006. augusztus 31.
………………………………..
Topolánszky Ákos – elnök
Budapest, 2006. augusztus 31.
Szerkesztettem, ellenjegyeztem: